Hasznos infók - Debreceni könyvelés, adótanácsadás

A vállalkozási forma kiválasztása nagyban függ attól, hogy milyen céllal hozza létre a szervezetet (mi lesz a tevékenység, ahhoz kapcsolódóan kell-e bármit is engedélyeztetni, milyen bevételekkel, kiadásokkal számolsz, stb.), illetve, hogy az induláshoz milyen feltételek (van-e már egy hely, amiből székhelyet lehet csinálni, milyen összegű törzstőkét tud vállalni) állnak a rendelkezésre. Elmondható, hogy Bt. vállalkozási formát elsősorban kisebb tőkeigényű (akár 3 ezer forint tőkével megalapítható), alacsony kockázatú, családi jellegű vállalkozások esetén érdemes választani. A Kft. jellemzően nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozási forma. Egyszemélyes Kft-t akkor alapítson, ha kizárólag személyesen végez olyan vállalkozási tevékenységet, amelynek alacsony a költségigénye. Bármilyen tevékenységi körrel is kíván vállalkozást alapítani, a korlátolt felelősségű társasági formák valamelyikét javasoljuk.

2. Milyen cégnevet válasszak?

A cégalapítás során ügyelni kell arra, hogy olyan nevet válasszon, amit még más nem használ. A cégbíróság nem fogadja el azokat a neveket, amelyek a már bejegyzett cégnévtől csak rag, szám vagy toldalék által térnek el. Az eltéréshez legalább egy értelmes szó szükséges. A jó cégnév egyedi, figyelemfelhívó, könnyen megjegyezhető.

3. Melyek egy vállalkozás alapításának költségei?

a. Ügyvédi költségek

b. Alapítással kapcsolatos költségek (illetékek, közzétételi díj)

c. A vállalkozás törzstőke/alaptőke költsége

4. Mi a fő különbség a Bt. és a Kft. között?

A betéti társaság (Bt.) alapításához legalább két tag (egy beltag és egy kültag) szükséges. A beltag a saját vagyonával is felelős a betéti társaság kötelezettségéért. A kültag csupán a vagyoni betétje erejéig. A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) tagjai normál esetben kizárólag csak törzsbetéteik erejéig felelősek a társaság kötelezettségeiért, így ez biztonságosabbnak tekinthető, mint a Bt. Természetesen ez alól kivétel, amikor szándékos károkozás történik, mert abban az esetben teljes vagyonával is felelhet a kft. tagja, ügyvezetője is.

5. Mekkora a jegyzett tőke Bt. és Kft. esetén?

Betéti társaság esetében nincs a tőkére vonatkozó minimum előírás, akár 1 forinttal is lehet alapítani. A Kft. törzstőkéje minimum 3 millió forint, melyet nem szükséges azonnal a cég alapításakor teljes mértékben befizetni. A szabályok szerint az alapító okiratban meg lehet határozni, hogy egy későbbi időpontban bocsájtja (bocsájtják) a tag (tagok) a tőkét a Társaság rendelkezésére.

6. A vagyoni hozzájárulást hogyan kell teljesítenem?

Pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással is biztosítható a jegyzett tőke. A pénzbeli hozzájárulást bármilyen pénznemben is teljesítheti. A nem pénzbeli hozzájárulás (apport) tárgya lehet valamennyi vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog.

7. Mi az egyszerűsített, elektronikus cégalapítási eljárás?

A törvény ügy rendelkezik, hogy aki eszerint a séma alapján alapítja a cégét, azt nem terheli a normál 100.000 forintos cégalapítás cégeljárási illeték, csak az 50.000 forintos illeték, és nincs közzétételi költségtérítés sem. A bejegyzés határideje pedig az adószám megállapításától számított 1 óra, ami a gyakorlatban 2012. március 1-től a cégalapítás beadásától számított 4-12 napot takar.

8. Mi a cégalapítás menetrendje?

Az első lépés, hogy az ügyvéd megszerkessze a társasági okiratot. Ezután 30 napon belül be kell jelenteni a társaság alapítását a székhely szerint illetékes cégbíróságnál egy formanyomtatványon, mellékletekkel együtt, amelyhez ügyvéd kell. Ez után rövid határidőn belül megérkezik a cégbejegyző végzés elektronikus úton, az új céged adataival (adószám, cégjegyzékszám, statisztikai számjel, esetleges közösségi adószám). Utána 8 napon belül bankszámlát kell nyitni. A tényleges indulást követő 15 napon belül be kell adni az adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz. Van olyan nyomtatvány, amit a cégbejegyzés napján már be kell küldeni, így a cég alapítása előtt célszerű könyvelőt is keresni.

9. Milyen tevékenységeket tüntessek fel a létesítő okiratban?

Kell egy főtevékenység, e mellett célszerű olyan tevékenységeket felvenni, amelyek rokonok a főtevékenységgel. Ezeket már nem kell bejelenteni a cégbírósághoz, ráér később, elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) benyújtani.

10. Kell-e külön engedély a tevékenységemhez?

Van, amihez kell, van, amihez nem kell engedély. Ez attól függ, hogy milyen tevékenységet végez. Pl. a kereskedelmi tevékenységhez kérelem kell, amelyet a tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mégpedig csak ún. üzletköteles termékek forgalmazása esetén.

11. Milyen költsége van egy Bt. alapításának?

Egyszerűsített eljárásban 60-80 ezer forint a teljes költség.

12. Milyen költsége van egy Kft. alapításának?

Egyszerűsített eljárásban 90-120 ezer forint a teljes költség.

13. A cégalapítás költségei mellett milyen induló kiadások merülnek fel még?

Kell bélyegző, nyomtatványok, számlatömb, amelynek összes költsége nagyjából 10-15 ezer forint. Fizetni kell kamarai tagdíjat, ami évi 5.000.-Ft. Ki kell fizetni a könyvelőt is.

14. Milyen adókat kell fizetnem a vállalkozásom után?

A. Nyereséget terhelő adók:

- Társasági adó: mértéke mikro vállalkozás esetén évi 9%

- Vállalkozói személyi jövedelemadó: Egyéni vállalkozó által fizetendő nyereséget terhelő adó 9%, 15% Szja és 14% Eho.

- Iparűzési adó: általában 2%

B. Társas vállalkozó saját adó- és járulékterhei

- Társadalombiztosítási járulék

1. Szociális hozzájárulási adó - 22%

2. Szakképzési hozzájárulás (1.5%)

- Egyéni járulékok

1. 10 % nyugdíjjárulék

2. 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék

3. 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék

4. 1,5 % munkaerő-piaci járulék

- Egészségügyi hozzájárulás

- Személyi jövedelemadó: mértéke 15 %.

- Egészségügyi szolgáltatási járulék: A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.110.- forint.

C. Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

1. A 22 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.

2. A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér

3. A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka.

15. Milyen adózási formák állnak a vállalkozásom rendelkezésére?

1. EVA (ezt már nagyon kevesen használják)

2. KATA (egyéni vállalkozók és betéti társaságok választhatják)

3. KIVA

4. TAO- Társasági adó

16. Hogyan szüntethetem meg a vállalkozásomat?

Cége megszüntetése többféle módon is történhet és alapvetően attól függ, hogy mi a cég megszüntetésének oka. Ezek lehetnek:

a. Végelszámolási eljárás

Ha a cégre egyszerűen már nincs szükségünk, akkor a végelszámolási eljárással tudjuk megszüntetni. Viszont ez csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégnek nincs tartozása harmadik személyek felé. Ebben az esetben a cég jogutód nélkül szűnik majd meg, és a cég vagyona a törléskor aktuális tulajdonosokra száll vissza.

b. Csődeljárás vagy felszámolási eljárás

Ezt az eljárás típust akkor alkalmazzák, ha a cégnek tartozásai vannak, amit nem tud fizetni, és a tulajdonosok szeretnék megszüntetni. Ebben az esetben is jogutód nélkül szűnik meg a cég, de csak azután, ha a hitelezők követelése valamilyen mértékben kielégítésre kerül.

c. Cégátadás, eladás

A másik lehetséges forgatókönyv, hogy megszabaduljunk cégünktől, ha eladjuk a céget valaki másnak. Ilyenkor viszont nem beszélhetünk cégmegszűnésről, hanem egyszerűen csak más lesz a tulajdonos és nekünk már nincs vele dolgunk. Természetesen itt is rengeteg tényező lehet és a cég eladás, átadás is költségekkel jár ezért ajánlott jogász segítségét kérni, hogy melyik megoldással járunk jobban. Eladásnál nagyon körültekintőnek kell lennünk, nem mindegy ugyanis, hogy ki lesz a vevőnk, illetve mihez kezd a céggel. Előfordulhat ugyanis, hogy később kellemetlenségünk adódhat.