Tagi kölcsön - Bejegyzések - Debreceni könyvelés, adótanácsadás

Keresés
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Tagi kölcsön

Közzétette SZBI itt Infó · 21/1/2016 10:37:00
Tags: tagikölcsön
Magyarországon számos olyan vállalkozás működik, amely tagi kölcsönből finanszírozza a működését. 2013-tól egy új adózási rendelkezés értelmében a kölcsönből élő vállalkozások kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek, azonban számos megoldás létezik a probléma orvoslására. Az új rendelkezés egy korábbi szabályhoz, a társaságokra vonatkozó nyereségminimumhoz kapcsolódik. A nyereségminimumról a társasági adóról szóló törvény rendelkezik.
Ez alapján az üzleti évet követően minden vállalkozásnak ki kell számolna a saját nyereségminimumát. A nyereségminimum a vállalkozás összes bevételének 2%-a. (Az összes bevétel megállapítása során módosító tételeket is tartalmaz a jogszabály.) Ezt követően a nyereségminimumot össze kell vetni a megszokott (általános) módon kalkulált társasági adó alapjával. Ha a társaságiadó-alap nem éri el a nyereségminimumot, két lehetőség van: – a vállalkozás a nyereségminimumot tekinti a társasági adó alapjának, vagy – a vállalkozás tesz egy kiegészítő nyilatkozatot a társasági adóbevallása mellett, hogy továbbra is az általános szabályok szerint kíván adózni, tehát nem veszi figyelembe a nyereségminimumot (ebben az esetben várható, hogy az adóhatóság megvizsgálja a cég tevékenységét). 2013-tól a tartósan veszteséges cégek tagi kölcsönből történő finanszírozásának visszaszorítása érdekében megszigorították a nyereségminimum számítását. Az új számítás alapján a nyereségminimum meghatározásakor a társaság összes bevételét növeli a magánszemély tag által adott kölcsön fele. Ennek következtében nagyobb lesz a nyereségminimuma azoknak a cégeknek, amelyek tagi kölcsönt kaptak, és nem fizették vissza.

Fontos kiemelni, hogy a szigorúbb számítás csak azokra a tagi kölcsönökre vonatkozik, amelyek magánszemély tagtól származnak, vagyis nem vonatkozik arra az esetre, amikor a kölcsön nem magánszemély tagtól érkezett. Ebből az következik, hogy nem vonatkozik a szabály például azokra a magyar cégekre, amelyeknek külföldi anyavállalata van. Ha a cégnek magánszemély tagja van, és kölcsönadott a vállalkozásának, akkor a nyereségminimum szabályát mindaddig alkalmazni kell, amíg a tagi kölcsönt vissza nem fizetik. Tehát a magánszemély tag által adott kölcsönök miatt a cég nyereségminimuma magasabbá válhat. Nem könnyű megoldani.

A tagi kölcsönt nem könnyű eltüntetni a könyvelésből .A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel áfa-tartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni. Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját. A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül – összeghatártól függő mértékű, de legalább 21% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, és az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, akkor 50–200% adóbírságra, mulasztási bírságra és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.




Nincs hozzászólás

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz