Webáruházak: a számlázás és a fizetés kérdései - Bejegyzések - Debreceni könyvelés, adótanácsadás

Egyre népszerűbb az internetes vásárlás, ezért gyarapodnak a webáruházak. Önt is foglalkoztatja már ez a modern kereskedelmi forma? No, akkor nézzük meg, mit kell tudni a webáruházak számlázásáról!

•\tHa a vevő átutalással vagy PayPal rendszerben fizet, akkor számlát kell kiállítani.

•\tTermék esetén a teljesítés időpontja az lesz, amikor a futárszolgálat átadja a vevőnek a terméket, vagy amikor azt a vevő személyesen átveszi pl. az üzletben, a postán, vagy egyéb, megjelölt helyen.

•\tSzolgáltatás esetén a teljesítés időpontja a tényszerű teljesítés - például egy szoftver megküldésének vagy letölthetővé tételének a napja.

Honnan tudhatja az eladó, hogy a vevő mikor fogja átvenni a terméket? Sehonnan. Ezért azt a dátumot kell teljesítésként a számlára írni, amikor - valószínűsíthetően - az áru megérkezik a vevőhöz.

•\tA számlának a csomagban kell lennie, vagy

•\tElektronikus számla esetén, a szállítás napján, elektronikus levélben kell elküldeni azt.

•\tElőlegről akkor beszélünk, ha a felek előzetesen megállapodnak abban, hogy a vevő a vételár egy részét vagy egészét előre megfizeti. Például, ha csak akkor adják fel a csomagot, ha az árut a vevő előre kifizeti. Ebben az esetben a pénz beérkezésének dátumával előleg számlát kell kiállítani.

•\tJó ha tudjuk, hogy van egy olyan NAV állásfoglalás, amelyben leírják, hogyha az előleg a vételár 100 százaléka, akkor nem kell még egy számlát (végszámlát) kiállítani! Így 1 db számlával megúszható az ügylet.

•\tHa nincs előzetes megállapodás - például választhat, hogy készpénzben átvételkor vagy utalással fizet -, akkor a vevő előre fizetése ÁFA szempontjából nem számít előlegnek - nem kell a bizonylatot kiállítani.

•\tAz előleggel kapcsolatosan azt is fontos még tudni, hogyha a vevő magánszemély, és a vásárolt dolog (bruttó) 900.000 Ft alatt van, akkor nincs semmilyen előleg bizonylatolási kötelezettség.

EU-s országba értékesítés esetén a kérdés mindig az ÁFA.

Ha a vevő adóalany, azaz van érvényes közösségi adószáma, akkor az értékesítés ÁFA-mentes. Ebben az esetben fontos, hogy minden esetben kérjük be a vevő közösségi adószámát, és annak az érvényességét ellenőrizzük le a „VIES - Közösségi adószám-megerősítés" oldal segítségével. (Természetesen ilyen ügylet esetén, az eladónak is kell EU-s adószámmal rendelkeznie.)

Ellenőrzéskor, az eladótól - aki ÁFA-mentes számlát bocsátott ki - még kérnek egy igazolást is, hogy a termék elhagyta az országot. Ez lehet a szállítmányozó cégtől kapott dokumentum, de ITT megtalálja a NAV ez irányú összefoglalóját.

Ha a vevő nem adóalany, vagyis magánszemély, akkor „rendesen", magyar ÁFA-val fogja megkapni a terméket. Ez olyan, mint amikor egy cipőboltba bemegy egy magánszemély, és vesz egy cipőt - mindegy, hogy magyar vagy külföldi állampolgár.

Ezen értékesítéseknek van egy értékhatára - tagállamonként -, ameddig a távolsági értékesítés a magyar áfával lehetséges. Amikor ezt a határt átlépjük - pl. Ausztriában 100 000 euró, Szlovénia 35 000 euró... -, akkor bejelentkezési kötelezettségünk lesz az adott tagállamban, és onnantól fogva az adott ország áfáját kell felszámolni, amikor az adott ország nem adóalanyai részére értékesítünk.

És ha nem uniós tagállamból vásárolnak?

Ebben az esetben - ha a vevő adóalany - ÁFA nélkül állítjuk ki a számlát, méghozzá az ÁFA helyén azzal a szöveggel, hogy „ÁFA törvény területi hatályán kívüli". Ez az ügylet export értékesítésnek minősül, amikor ismét fontos az igazolás, hogy a termék elhagyta a közösség területét (pl. sárga színű vámkezelt CMR fuvarlevéllel).

Ha a vevő nem adóalany (vagy áfafizetésre nem kötelezett), akkor - ugyanúgy, ahogy az EU területén - ÁFA-s számlát kap.